2007/3. szám
A "keresztény forradalom" teszi lehetővé, hogy a világban létező rosszat legyőzzük - erősítette meg XVI. Benedek pápa február 18-án délben az úrangyala alkalmából zarándokok ezrei előtt.
"Miért követeli meg Jézus az ellenségünk szeretetét, tehát olyan szeretetet, mely meghaladja az ember képességeit? -
tette fel a kérdését (Lk6,27). Valójában Krisztus kívánsága reális - folytatta - mert számításba veszi azt a tényt, hogy
a világban igen sok az erőszak és igazságtalanság. Ezt a helyzetet csak úgy lehet meghaladni, ha nagyobb szeretetet és
igazságosságot állítunk szembe vele. Ez a "nagyobb" pedig Istentől származik. Az ő irgalmassága öltött testet Jézusban,
és egyedül ez képes "egyensúlyba hozni" a rosszat és jót, kezdve azon a kis "világon", mely az ember szíve".
XVI. Benedek világossá tette, hogy a keresztény erőszakmentesség nem abban áll, hogy "megadjuk magunkat a gonosznak", mely hamis értelmezése annak az evangéliumi felszólításnak, hogy "nyújtsd oda a másik arcodat is" (Lk 6,29). Sokkal inkább arról van szó, hogy a rosszra jóval válaszoljunk, és így megszakítsuk az igazságtalanságok láncolatát. Ebben a magatartásban rejlik a "keresztény forradalom", mely a Szentatya szerint nem emberi törekvések eredménye, hanem annak a szeretetnek gyümölcse, melyet Isten ajándékoz annak az embernek, "aki annyira meg van győződve Isten szeretetéről és annak hatalmáról, hogy nem fél egyedül a szeretet és igazság fegyverével szembeszállni a rosszal".
Az erőszakmentesség elve tehát nem "taktikai magatartás", hanem azoknak a magatartása, akik feltétel nélkül bíznak Isten irgalmas jóságában. "Igen, ez az evangélium újdonsága, mely átalakítja a világot anélkül, hogy nagy zajt csapna" - folytatta a pápa. "Ez a "kicsik" hősiessége, akik hisznek Isten szeretetében, és azt terjesztik - életük árán is."
Befejezésül emlékeztette a híveket a Róma püspöke a nagyböjti idő kezdetére. Ez a negyven nap arra szolgál, "hogy egyre mélyebben megtérjünk Krisztus szeretetére". Ebben az értelemben mindenkit arra szólított, hogy "fenntartás nélkül engedje magát e szeretettől birtokba venni, megtanulni úgy szeretni, ahogyan ő szeretett minket, irgalmasnak lenni, amint mennyi Atyánk irgalmas".